A Madrass zenekar története:
A Madrass zenekar 2007 őszén alakult Budapesten, azzal a céllal, hogy zenekar tagjai addigi főleg rockzenéből táplálkozó ismerete más stílusokkal is bővüljön. A modern zenei hatások mellett már akkor nagy szerepet szántunk a kárpát-medencei és más népzenei hagyományoknak. A jelenlegi felállás: Fehér Nóra (ének), Dombó Szabolcs (dob), Haraszti Mátyás (ének, akusztikus gitár), Hricsovinyi Tamás (basszusgitár), Kis Dávid (gitár) és Temesvári Bence (hegedű).
A Madrass tagjai jelentős múlttal és tapasztalattal rendelkeznek, hiszen nagyjából 20 éve vesznek részt a magyar könnyűzenei életben. Folyamatosan koncerteznek és alkalmanként stúdióalbumokat is létrehoznak. Így már korábban sem voltak egymás iránt teljesen ismeretlenek, többen zenéltek már együtt különböző formációkban és koncerteken, Budapesten és az ország számos más városában is. A tagok nagy része „összefutott” egymással különböző zenei formációkban.
Fehér Nóra, a zenekar egyetlen hölgytagja pedig a legendás, és nemzetközileg is ismert Kormorán énekesnője a Madrass mellett, valamint számos musical főszereplőjeként is ismert (István, a király, Elisabeth, Itt élned, halnod kell). A Madrass másik énekese Haraszti Mátyás, korábban az Everwood tagja volt, illetve néhány rockoperában is bizonyította énekesi képességeit. Ezek közül talán az István a király főszerepe a legjelentősebb. Horváth Attila neve azoknak is ismerős lehet, akik bejáratosak a Vintage 52’ hangszerboltban, hiszen Attila erősítő- és gitárszakértőként is ismert. Hricsovinyi Tamás sokáig a magyar underground zenekarok egyikének, a Nulladik Változatnak volt a tagja, de basszusgitárosként közreműködött az A Kert zenekarban is. Dombó Szabolcs több bandában is dobolt, korábban ő is volt tagja a Nulladik Változatnak, illetve olyan más zenekaroknak, mint például az Ekonomi, Pear Jam. Temesvári Bence, a zenekar talán legsokoldalúbb tagja, hegedűsként többek között zenélt a Mind1 és a Holdudvar zenekarokban, de énekes-gitárosként George Harrisont „alakította” a The Beaters nevű Beatles Tribute bandában. Emellett egy időben állandó fellépő társa volt Petruska András énekes-gitárosnak. A zenekar legfrissebb szerzeménye Kis Dávid gitáros.
A zenekar tagjai számos stúdiófelvételen és megjelent albumon közreműködtek az elmúlt évek során, számtalan fesztiválon és egyéb koncerthelyszínen adtak koncertet, ezek közül talán a legfontosabbak A Sziget, EFFOTT, Volt Fesztivál,Fesztergom Fesztivál, A38, (egykori) Almássy-téri Szabadidőközpont, Fekete Lyuk, TilosazÁ, Gödör, Akvárium… és sorolhatnánk.
A Madrass név kiválasztása főként a véletlennek köszönhető. Madras egy indiai város (India déli kapujának szokás nevezni, jelenlegi neve Chenay), illetve az itt gyártott sokszínű félselyem szövet neve. A zenekar neve erre utal, első lendületből idáig gondoltuk át a névválasztást. A további mélylélektani magyarázatoktól eltekintenénk, bár azok számára, akik szeretik az ilyesmit, hogy „madras” norvégul pokrócot jelent, illetve vodka és eper juice felhasználásával hasonló nevű koktél is készíthető. De így nevezik a kelet-indiai sokszínű selymet is, illetve madras néven kapható ízletes szósz és fűszerkeverék is. A zenekar nevének tükörfordítása pedig az őrült + faj szóösszetétel (de utóbbit kizárólag a névetimológia rajongók kedvéért említjük meg).
A Madrass zenei stílusa nehezen meghatározható. Talán zenénk még leginkább a folk-rockhoz sorolható, de ezen az állításon semmiképpen sem a népdalokat vagy a népies műdalokat pusztán elektromos hangszereken előadó zenekart értsünk. A banda megszólalásában ugyan a rock zenekarokat idézi, de a számok szerkezetei, az elektromos hegedű szerepe és sokoldalú használata vagy akárcsak a ritmusok ennél jóval sokszínűbbek. A dalok zenei kalandozások Indiától a Balkánon át egészen Liverpool-ig. Különlegességként egy-egy dalban feltűnik a szitár és az elektromos gitár sajátos keverékének tekinthető húros hangszer. A két főénekes és az intenzív vokálszólamok kiemelt részét képezik a Madrass zenéjének. A vokális jelleg Fehér Nóra csatlakozásával még inkább felerősödött. A dalok szövege részint a lélek és a szellem szabad kalandozásaihoz, részint a test földhöz kötött valóságához kapcsolódnak. A zenekartagok ugyan különféle stílusú zenekarokból érkeztek, de talán mégis közös pont meg a népzene iránti érdeklődés, amely aztán sajátos fűszerként színesíti a közösen írt dalokat. Ez a sajátosság a Madrass dallamvilágában, illetve a szövegekben is utolérhető. Zenénket persze lehetne hasonlítani más zenekarokhoz, de ezek kiválasztását inkább a hallgatókra szeretnénk bízni. A mi dolgunk inkább a zenélés, mint az arról való elmélkedés legyen.
Madrass zenekar fontos előzményének tekinthető egy 2006-os dal felvétele, melyet a közreműködő zenészek a fiatalon elhunyt, egykori A Kert énekes Bob Zoltán emlékére rögzítettek. Ezen, a Lélekvadász című dalon meghívott vendégként Baradlay Richárd, a The Perfect Name zenekar tagja énekelt, de a zenészek már többé-kevésbé azonosak voltak a jelenlegi Madrass tagsággal. A dalban megfigyelhető stílusjegyek (hosszú hangszeres részek, a kissé orientalista dallamvezetés, a helyenként dinamikus rockdobolás) a későbbiekben is a zenekar sajátjai maradtak
A zenekar érdemi tevékenysége különböző – elsősorban a tagok magánéleti (munka, család) elfoglaltságai miatt – 2009-ben kezdődött. Új dalok születtek, megtörténtek az első, majd folyamatossá váló koncertek, melyeket aztán 2010 és 2011 folyamán stúdiófelvételek követtek. 2011 tavaszán önerőből szerzői kiadásban elkészült egy 10 számos stúdióanyag. A stúdiós utómunkálatokat követően 2011 őszén meg is jelent „Vihar után” címmel a Madrass zenekar első cd-je.
____________________________________________________
A Vihar után cd-ről Magyarország egyik rockzenei szaklapja a Metal Hammer a következőket írta:
„A budapesti Madrass múlt évben készítette el első albumát. Hogy jó lesz, arra a tagok neve volt a garancia. A legújabb tag, Angyal Dorka neve volt csak új nekem, de ezek után meg fogom hallgatni korábbi bandáját is, mert nagyon szépen énekel. A Madrass-ban a grunge csupán egy a sok összetevő közül, az alternatív ill. dark vonalnak legalább akkora a szerepe, s mind fölött áll a folk-rock. Bár ez is relatív, hiszen a Madrass nem olyan egyértelműen folk-rock, mint mondjuk a Barbarbo. Itt sok minden másnak is helye van - ill. ők maguk is úgy vélik, hogy a Vihar után még útkereső anyag. Akárhogy is, már a lemezt nyitó Vízitánc megvett. Lóri, akit régóta a magyar rock énekesek egyik legjobbjának tartok, hozza a tőle megszokott szintet, a refrén kitörölhetetlen. Ugyanez igaz a Vihar után-ra, amiben Dorka is énekel. Szitárral indul a dal, és monumentálisra fokozzák, ahogy a varázsos Ösvény-t is (ami kicsit a Led Zep Kashmir-jára is emlékeztet). Sűrűn jut eszembe a Skanzen nevű, rég elfeledett zenekar, mivel náluk volt hasonló aránya a rocknak, a folknak és a kifinomult zenélésnek, (amivel arra is utalnék, hogy a Madrass nem olyan tüzes és őrült, mint mondjuk a Barbaro vagy a VHK.) Az instrumentális Befordulós-ban a hegedű viszi a prímet, és egyébként is sok szerep jut Bencének, és így van ez jól. A bánat tépte Kifordulós, a törökös/közel-keleties hangulatot és Zrínyi idézetet hozó Emigráns is óriási dalok. Ezek után elsőre meglepő az Átjáró, amit Dorka énekel, mert egyfelől varázslatos, másfelől viszont ahogy énekli, az simán elmenne valami trip-hop zenéhez is. De nagyon rendben van ez is, akárcsak az egyszerre dark-os, igéző és intim Tested halvány, ami eredetileg a Nulladik 2000-es, Murmuc c. albumán szerepelt (és Fenes Tibor írta gyönyörű szövegét, vagy inkább versét). A Vadászat helyett jazz-be hajlik, de könnyedebb darab, és igazából azzal fogott meg, hogy a hegedű hangjai hópelyhekként táncolnak, bensőséges hangulatot ébresztve. A záró Lélekvadász pedig A Kert dal volt, a túl fiatalon elhunyt énekes, Bob Zoltán írta a szövegét, és ebben a hegedű-szólóval megfejelt formájában is hátborzongató.”
(Uzseka Norbert, Metal Hammer)
_____________________________________________________
Egy másik kritika a következőket írta a lemezről:
„Hektikus (és elhülyülő) világunkban az ember betegségre és bajra hajlamos. Minden, ami gyógyít, kúrál, erőssé tesz, úgy kell, mint egy falat kenyér – vagy egy levél aszpirin. De amíg a praktikusságra törő fajtánk gyakorta a kemikáliák és a tudatmódosítók gazdag tárához nyúl – hiszen ott van a keze ügyében, gyorsan és könnyedén eléri –, az igényesebbje más módot alkalmaz.
A Madrass együttes zenéje a lehető legtermészetesebb gyógyír – és a lehető legtermészetesebben módosítja a tudatot. Egyszerű és közhelységében igaz szavakkal szólva: jobb emberré tesz.
A gyógyulást (jobbulást) nem adják ingyen, és persze nem a zenekar élő és rögzített (CD-formájú) előadásaiért kifizetett pénzre gondolok, hanem arra, hogy minden jóért meg kell küzdeni. A fontos kulturális produktumok sajátja, hogy a befogadóra egyedi világukkal egyfajta ellenállást fejtenek ki, ami vagy felmorzsolja és átalakítja, majd képlékeny voltában alkalmassá teszi a hallgatót a befogadásra, vagy nem történik semmi. Értve ezalatt, hogy merev elutasításba, értetlenségbe ütközik a produkció.
Nem egyszerű mulatság Madrasst hallgatni, takarításhoz háttérzenének nem alkalmas, illetve abban a formájában igen, hogy elvonja a figyelmet. Teljes embert kíván. Ám az általa adott élmény csupán így képes érvényesülni, aki odafigyel – és hagyja magát legyőzetni a daloktól –, nemes, nagyszerű és fontos tartalommal gazdagodik.
Az eltérő gyökerű zenészek képesek, hogy együttállásuk során egységes egésszé formálják a különféle hangzásvilágokat. A szaggatott dallamvezetés, a húros hangszerek és az ütősök egymást történő felerősítése eredménye egy nyugtalan, katartikus miliő – a hallgatása közben azon érzésünk támadhat, hogy korántsem vagyunk még a Vihar után, hanem éppen annak előtte állunk. Mondhatjuk úgy is, a változás jajveszékel, de a változás jó, valami újat hordoz, tisztábbat, igazabbat – gyógyultat. Amiképp a korongcím-adó dal – a kedvencem – Hricsovinyi Tamás által írt sorai fogalmaznak: „Ne zavard köreim / Gyógyítom a sebeket / Nagy viharok után / Gyógyítom a sebeket”.
Hallgassuk, gyógyuljunk, jó lesz.”
(Gulya István Olvassbele.com)
Az első album hagyományos cd formátumban néhány száz példányban fogyott el (nem is készült belőle több), hallgatottsága az internetes zenehallgató oldalakon (soundcloud, myspace, youtube) azonban meghaladta a 10000 alkalmat és azóta is folyamatosan növekszik. A hallgatók nagy része magyarországi, ám a világ más országaiból figyelemmel követik a zenekar tevékenységét (Európából, Amerikából és Ázsiából is). A stúdió album megjelenését számos élő koncert kísérte. Felléptünk a Gödör, az Akvárium, a Silenus, a Tündérgyár és a budapesti koncerthelyszínek más klubjaiban is. Képzőművészeti kiállítások kísérő programja keretében zenéltünk kiállításokon a Csepel Galériában és a csepeli Munkásotthonban is. A koncertek sora azóta is tart, 2013-2019 között jó néhány fellépés is lezajlott különböző budapesti klubokban (Showbarlangban, Kuplung, Trafik Klub, Gitárpont...).
A Madrass 2013-2014-ben az élő fellépések mellett egy népdalfeldolgozásokat tartalmazó EP-t (cd kislemez) is elkészített. Az EP tisztelgés volt azok előtt az előadók előtt, akik ébren tartották Magyarországon a népzenei hagyományokat, egy olyan időszakban, melyben hivatalosan nem igazán lehetett büszkének lenni a hagyományokra. A Sebő, a Muzsikás, a Kormorán vagy a Makám tagjai megőrizték a magyar zenei múlt hagyományait a jelen magyar generációk számára is. Az általuk is énekelt népdalokat játszani részünkről felelősség, ugyanakkor felemelő is egyben. Ma azt, ha valaki rock stílusban ad elő magyar népdalokat sajnos sokan automatikusan a túlzóan nacionalista szellemi mozgalmakhoz sorolják (gondoljunk a nemzeti rock kifejezésre). Mi úgy gondoljuk, a magyar népdalok semmivel sem nacionalistábbak, mint egy ír, spanyol vagy román népdal. A zene alapvetően sosem lehet kirekesztő, hiszen alapvetően a befogadásra épül. A népdalok ősi emberi érzelmeket fogalmaznak meg sokszor egyszerűbb - ugyanakkor időnként igazabb módon - mint sok divatosabb irodalmi műfaj. Ugyanakkor mégsem kezelhetőek egy régi kor múzeumi emlékeként, amelyeket csak népviseletben és autentikus hangszerekkel lehet előadni. A népdalokban, amikor megszólalnak mindig a jelen hallgatóságához kell szólniuk előadás módjában és hangzásában is.
A Madrass saját alkotói hozzáállással értelmezi és adja elő ezeket, hangzásában és az előadásban aktuális, ugyanakkor mélységesen hagyománytisztelő zenekar. A hét dalt tartalmazó EP 2014-ben az NKA támogatásával jelent meg. Az albumon 4 népdalfeldolgozás mellett helyet kapott egy (az eddigi dalainknál vidámabb hangvételű) saját, egy korábbi számunk angol nyelvű változata és egy, a neves DJ Deutsch Gábor által készített elektronikus remix az „Azt gondoltam eső esik…” című népdalra. Az EP dalai a koncertek és az internet mellett számos rádióadón is hallhatóak voltak (Petőfi, Kossuth, Lánchíd, KarcFM, Európa, Neo FM rádiók).
A 2014-es év eseményei közé tartozik még, hogy a Madrass zenekar a II. Újbuda Feszt programsorozat keretében kiírt Shakespeare 450 – Trubadúrok Viadala pályázaton 2. helyezést ért el az „Ó ne kívánd, hogy védjem is a rosszat...” kezdetű Shakespeare-szonett (139. szonett) megzenésítéséért.
2015-től a Madrass zenekar elsősorban új dalok szerzésére összpontosított, de természetesen továbbra is nyitottak voltunk a koncertfellépésekre és a média különböző területein való megjelenésre is.
2016 végén Angyal Dorkát Fehér Nóra váltotta az énekesnői poszton (Kormorán zenekar, és a Győri Nemzeti Színház tagja). Már vele készült el két Live Session felvétel a Magyar Rockhírességek Csarnokában, illetve folytatódtak a koncertek Budapest mellett immár vidéken is (Siófok, Zalaegerszeg, Sárvár…). Elkészült az zenekar első videoklipje (Vihar után), melynek külső helyszíne a Recski Nemzeti Emlékpark volt, bemutatója pedig a Hírtv Paletta című műsorában. Számos alkalommal szerepeltünk a KarcFM FolKarc, az M5 valamint a Petőfi Tv műsoraiban is. A Hazajárók című dokumentumfilm sorozat pedig aláfestő zenenként használta dalainkat a Dunakanyarról szóló részekhez.
2019 őszén a zenekar nagysikerű koncertet adott a budapesti Analog Music Hall-ban, de a koncertekkel párhuzamosan egyre inkább egy új stúdióalbum előkészületei folytak. Új dalok születtek, melyek 2019-ben és 2020-ban kerültek rögzítésre. Ezek az online felületeken már hallgathatóak is. A Metal Hammer kritikusa gyönyörűnek és magával ragadónak, de egyben néhol felkavarónak nevezte az eddig elkészült „zenei kalandozásokat”, melyben Skandináviától a Balkánig utazhatunk a Madrass dalainak segítségével.
A 2020-as év további híre, hogy csatlakozott a zenekarhoz Kis Dávid (gitár: Palladio Orchestra, Puppet), az utolsó néhány koncert már az ő részvételével zajlott.
2021-ben egy új Madrass album is megjelent Északról Délnek címmel.
Az új Madrass-szerzemények egyik felét 2019 júniusában vettük fel, a másikat 2020 januárjában a budapesti HaveRock Stúdióban, illetve a HL Stúdióban. A hangmérnöki munkát – mint ahogyan korábban, úgy most is – Hidasi Barna végezte. Rögzített dalok: Alvadrottningen című intro (1:24), a Délnek (3:55), a Zápor (5:14), a Rabmadár (6:02), a Psalmus Hungaricus VI. (5:29) és az Északról (5:01)
A zenét a Fehér Nóra (ének), Dombó Szabolcs (dob), Haraszti Mátyás (ének, akusztikus gitár), Horváth Attila (elektromos gitár), Hricsovinyi Tamás (basszusgitár) és Temesvári Bence (hegedű, ének, gitár) felállású Madrass együttes jegyzi, kivéve a Psalmus Hungaricus VI. című dalt, amelyet a Mind1 zenekar szerzett eredetileg. A dalszövegeket Hricsovinyi Tamás írta, az említett kivétel sorainak szerzője Dsida Jenő.
A svéd nyelvű bevezető (ami egy skandináv tündérkirálynőre utal) mellett a rockzenei alapot mindegyik szerzeményben magyar népdalmotívumok, balkáni népzenei és világzenei hagyományok fűszerezik. A fülbecsengő dallamok során a vokális részeket domináns gitár- és hegedűjáték egészíti ki. A korábban ismert erőteljes „Madrassos” zenei világ most harmonikusabb formát ölt, mint ahogy a Délnek című dalukban is elhangzik, amiben egy letisztultabb világba úgy visz el a muzsika, mint a „vitorlák a szélben”. A szövegek is ezt erősítik: az élet olyan mélyebb összefüggései villannak meg sorokban, mint amiket az értékhordozó kapcsolatok jelentenek, olyan fontos gondolatokkal átitatva, mint szabadság vagy más sorskérdések. Az új számok felvétele mellett a korábbiak közül – némileg átértelmezve, élő, „koncertfelvétel-ízt” adva nekik – újra rögzítették a Hulljatok levelek, a Vihar után és a Mosolygós című dalokat is, a jelenlegi énekesek tolmácsolásában.
Tagok (2020):
Dombó Szabolcs – dob
Fehér Nóra - ének
Haraszti Mátyás – ének, akusztikus gitár
Horváth Attila – gitár, szitár-gitár
Hricsovinyi Tamás – basszusgitár, szövegek
Kis Dávid – elektromos gitár
Temesvári Bence – hegedű, gitár, vokál
Web:
Kapcsolat:
Hricsovinyi Tamás: +36303319087